Így lehet sikeres bizniszt építeni a régiségekre egy online piactéren

webshopok

Fillérekért megvásárolt zsibvásáros kincsekből jól menő online vállalkozást felépíteni nem lehetetlen, ezt igazolja a Sandi Antik története is. A Vatera a régiségekkel foglalkozó házaspár tapasztalatait gyűjtötte össze, hogy segítse a bolhapiacozókat az online értékesítésben. A siker érdekében érdemes jól tájékozódni, hiszen az egyes korszakok, művészeti stílusok és fémjelzések mellett akár még az időjárás is fontos szerepet játszhat az eladások alakulásában.

Szinte mindenki hallott már ismerősétől történetet bolhapiacon, garázsvásáron fillérekért megvett kincsekről, amelyeken aztán jelentős haszonnal sikerült túladni internetes piactereken. Ez nem városi legenda, amit ifj. Sandi József és felesége, a festménybecsüs Sandi-Barcsay Judit története is alátámaszt: vállalkozásuk, a Sandi Antik egy forintról induló aukciókra specializálódott vaterás felhasználóból nőtte ki magát nagyforgalmú régiségkereskedéssé. A Vatera az ő tanácsaikat gyűjtötte össze abból a célból, hogy a régiségek iránt még csupán érdeklődő felhasználókat segítse a hatékony adásvételben.

Így érdemes ismerkedni a régiségek világával

Ha valaki jövedelemkiegészítésként szeretne régi tárgyakkal kereskedni, annak a NAV adózási szabályai mellett érdemes mélyen beleásnia magát a témába, de amíg nincs tisztában az árakkal, a Vatera katalógusát az esetek zömében segítségül hívhatja a reális árak felkutatásához. Sandi József úgy véli, ha valaki profin szeretne a bolhapiacon alkudozni, annak célszerű felkészülten érkeznie, nem a stand előtt állva a telefonján utánanézni az áraknak. Az azóta okleveles ékszer-, nemesfém-, és műtárgybecsűssé avanzsált régiségkereskedő a kétezres évek elején a kecskeméti bolhapiacról és külföldről beszerzett érmék értékesítéséből fedezte egyetemi költségeinek jelentős részét.

Sokat segíthet a kezdeti időkben, ha valaki nem klasszikus műtárgyakkal, hanem a saját érdeklődési területéhez kapcsolódó tárgyakkal kezd kereskedni, legyen szó például Malév-relikviákról vagy régi vinyllemezekről. Kezdő vaterásként érdemes kisebb értékű, könnyen becsomagolható, egyszerűen postázható termékekre, például olyan gyűjtői tárgyakra fókuszálni, mint a bélyegek, érmék, poszterek, hiszen manapság a vásárlók, licitálók többsége a Vatera adatai szerint már nem a személyes átvételt preferálja.

A túlértékelt régi tárgyak és rejtett kincsek világa

Sok régi tárgy értékét a laikusok hajlamosak mind túlbecsülni, mind alábecsülni: míg például egy 19. század végéről vagy korábbról származó, jó állapotú Károli-biblia valóban értékes darab, a szentírás későbbi tömegnyomott példányai már nem különleges darabok, különösen sérült, hiányos állapotban.

Általánosságban elmondható, hogy leginkább a jó állapotú, díszes (dombornyomott, aranyozott) gyűjtői kiadású, a II. világháború előtt nyomott könyvek érnek nagyobb összegeket Sandi József szerint, míg a szocialista korszakban nagy példányszámban kiadott kötetek a fennmaradt számos példány miatt általában nem különösebben értékesek. Ám ebből a korszakból is maradtak fenn értékes tárgyak: például a korlátozott számban adományozott kitüntetések, vagy az akkori kultúrpolitika által “Tiltott, tűrt, támogatott” kategóriákba sorolt művészei közül az első kettőhöz tartozó művészek műtárgyai. A korszakban készült kerámiák az elmúlt időszakban egyre népszerűek, például Ősz Szabó Antónia keramikus munkái, Borsfay Tamás ikonikus állólámpája a hetvenes évekből (amely a Szomszédok tévésorozat egyik korai fejezetében a sztori szerint ugyancsak a régiségpiacon végezte), vagy az Iparterv-csoport művészeinek neoavantgárd alkotásai.

Ugyanakkor arra is van példa, hogy az eladó fél alábecsüli egy-egy tárgy értékét: ez például az ezüsttárgyak esetében jellemző Sandi József szerint, mert sokan nincsenek tisztában a nemzetközi fémjelzésekkel, és olcsóbb anyagból készültnek vélik a tárgyat. Az érték alábecsülése a kerámiatárgyak, porcelántárgyak, festmények esetében is gyakori, ilyen tételek eladásakor is érdemes tájékozódni a Vatera katalógusában.

Ezek a legnépszerűbb művészeti stílusok

A régiségkereskedő azt tapasztalja, hogy a vaterázók körében mostanság nagyon népszerűek a szecessziós és art deco stílusú ékszerek, főleg akkor, ha valamilyen jó minőségű drágakövet is tartalmaznak (az art deco természetesen egyéb műtárgyak kapcsán is felkapott stílus).

Festményt nagyon sokan csupán dekorációs célokból keresnek, ilyenkor a téma és a színvilág a legfontosabb, a Sandi Antiknál leginkább az élénk színeket használó impresszionista, poszt-impresszionista tájképeket keresik, illetve egyre többen érdeklődnek a kortárs alkotások iránt. Ha gyűjtőként vásárolunk, továbbértékesítési céllal, csakis olyan alkotásokat érdemes megvenni, amelyek eredetiségét az eladó szakértői véleménnyel tudja igazolni.

Jobban megy az antikvitás, ha esik az eső

A Vatera egy biztonságos gyakorlóterep lehet a régiségkereskedelemmel ismerkedő felhasználónak, hiszen a közösségi platformokkal szemben a vevő és eladó feleket egyaránt védi az ügyfélszolgálat. Ennek érződik is a hatása, hiszen a Vatera.hu-n a Sandi Antik tapasztalatai alapján jóval alacsonyabb a leütött terméket végül át nem vevő felhasználók aránya.

A régiségek iránti keresletet még olyan nem befolyásolható tényezők is befolyásolják, mint például az időjárás: nagy kánikulában vagy esős időszakokban jóval többen maradnak otthon, és böngészik a Vaterán az őket érdeklő kategóriákat.

Az 1 forintos aukciók vonzereje

Bár a Vaterán hagyományos, az eladó által megadott limittől induló aukciókat is lehet indítani, a Sandi Antik indulása óta az 1 Ft-os aukciókra specializálódott, mivel tapasztalataik szerint az ilyen aukciókat több érdeklődő követi nyomon. Egy vaterázással most ismerkedő felhasználónak nem feltétlenül ezzel kell indítania, de a Sandi Antik fiókjára heti több száz egy forintról startoló tétel kerül fel, és hasonló nagyságrendű jár le.

Sandiék szándékosan nem csak klasszikus régiséget árulnak (ez nagyjából a forgalom felét teszi ki), hanem igyekeznek változatos igényeket kielégíteni a fiatalabb, de már retró tárgyaktól kezdve az akár 100 évnél régebbi darabokig, a lakásdekorációs célú olcsóbb példányoktól a drágább gyűjtői tárgyakig.