Az elmúlt évtizedben dinamikusan bővült az e-kereskedelem részaránya Magyarországon. Az e-kereskedelmet és az azt támogató pénzforgalmat érintő számos technológiai fejlesztés történt, ugyanakkor a szabályozások nem követték minden tekintetben a fejlődés dinamikáját. Ezért az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrisseb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a vásárlói tudatosság erősítésére annak érdekében, hogy az internetes vásárlások során az emberek adataik megfelelő védelmét is biztosító felelős döntéseket hozzanak.
Az e-kereskedelem elterjedésével új online kereskedelmi gyakorlatok jelentek meg, amelyek gyakran megtévesztően igyekeznek befolyásolni a vásárlók döntéseit. Eközben az uniós szabályozás változása nem mutatott ilyen dinamikát. A vásárlók adatainak védelme érdekében a GDPR-ral egységes tagállami szabályozás lépett életbe, de ezen a területen továbbra is elengedhetetlen a fogyasztók adatvédelmi tudatossága – írja az MTI az ÁSZ szakértőire hivatkozva.
Az Európai Unió és az egyes nemzetek célokat határoztak meg a digitalizáció terén, stratégiákat, rendeleteket, irányelveket fogadtak el annak érdekében, hogy egy biztonságosabb térben zajló tisztességes, kiegyenlített versenyfeltételeken alapuló internetes kereskedelem valósulhasson meg. A szabályozások célzottan arra törekszenek, hogy hozzájáruljanak a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, a növekvő adóbevételeken keresztül pedig a közpénzügyi helyzet javításához. Az új szabályozások egyúttal bezárják a “kiskaput” a távol-keleti dömpingtermékek előtt, a fogyasztás helye szerinti adózás előírásával a jogalkotó egyaránt kedvez a hazai gazdálkodóknak és az ilyen irányból érkező költségvetési bevételek növekedésének.
Az unió két jogalkotási javaslaton dolgozik, amelyek célja a nyílt és biztonságos kibertér kiépítése, azonban mindaddig, míg az új szabályok a tagállamok saját törvényi előírásaiban nem jelennek meg, a fogyasztók biztonsága nem szavatolt elégséges mértékben.